Csendesnap a gimnáziumban



Új fogalmakkal ismerkednek a diákok az evangélikus egyház által fenntartott kiskőrösi iskolákban. A gimnázium idei első egész napos rendezvénye csendes nap volt a sportcsarnokban. Már az előkészületek alatt kiderült, hogy ez nem azt jelenti, hogy egész nap csendben ülünk, hanem azt, hogy életünk egy részére fókuszálunk, körüljárjuk azt személyes és közösségi oldalról, és megnézhetjük Isten szemszögéből is. Október 8-án arról szerezhettek tapasztalatot diákok és tanárok, hogy milyen sokszínűek is vagyunk.



 

A nap első felében 17 helyszín közül lehetett választani, ahol az iskola tanárai vagy diákjai által képviselt színeket, tudást, hobbit, élethelyzetet ismerhettek meg. A biológia iránt érdeklődők a nanotechnológiától a bioszféráig rácsodálkozhattak a minket körülvevő világ, Isten teremtésének csodáira. A képzőművészek színessé festették világunkat. Képeiket kiállítottuk a gimnázium folyosóján. Akinek kedve volt, meglátogathatta a „Csodák Kunyhóját”, ahol logikai játékokkal, ördöglakatokkal, társasjátékokkal tölthették közösségben az időt. Igen sokan érdeklődtek a judo bemutató iránt a Küzdősportok Házában. A felsőbb éves gimnazisták a Tanterületet látogatták meg, ahol „A bor színe és visszája” címmel borkóstoláson ismerkedhettek meg a borászok munkáival. Többen próbálkoztak azzal, hogy megverjék Fodor tanár urat – sakk szimultán partin. Lehetőség volt arra is, hogy néhányan önismereti csoport keretében magukat úgy is meglássák, ahogy Isten néz ránk. Sokan érdeklődtek az iránt, hogy milyen alulnézetben a világ, milyen mozgássérültként élni és küzdeni az életben. Nagyon népszerű volt a népek konyhája, négy csoportban – angol, német, orosz és francia tanárok segítségével – készítették el a gimnáziumban tanulható nyelvek népeinek konyha remekeit. Ellátogathattak moldvai táncházba, megtervezhették az intézmény arculatát, „Hogyan adjuk el az iskolát?” címmel. A média iránt érdeklődők helyszíni tudósításokat készítettek az iskola újságába és honlapjára. Akik pedig sportolni akartak, részt vehettek a Suli Csendes Olimpiáján. Ezenkívül, a Suli Moziban meg lehetett nézni a Luther c. filmet. A zene iránt érdeklődők a Szélrózsa Band két tagjának segítségével új zenei fogásokat tanulhattak meg, így a gimi hétkezdő, hétfő reggeli áhítatain fellépő zenekarunk szakmailag is fejlődhetett.




A nap második részében bemutattuk színeinket és a nyáron Belgrádban járt diákjaink „videó tudósítását” a nándorfehérvári csatáról. Ekkor adta át a Magyar Bibliatársulat képviselője, Burján Tamás azt a 105 Bibliát, amelyet a gimnázium 9. évfolyamon tanuló diákjai kaptak ajándékként.

A nap végén a gimnáziumban hittant tanító felekezetek lelkészeivel közösen tartottunk egy interaktív istentiszteletet, Tamás-misét, ahol a Luther-rózsa színein keresztül beletekintettünk Isten szeretetébe. Fekete kereszt, Jézus önfeláldozó szeretete a piros szívben, tiszta fehér rózsalevelek között az élet zöldjében, az ég kék horizontjában megkoronázva, elpecsételve Istennek. Ez Isten szeretetének sokszínűsége. A Tamás-mise azt jelenti, hogy hit a keresés, a megismerés, a kétségeink, kérdéseink kimondása útján lehet a mienk, ezt pedig személyesen bárki megtehette Isten színe előtt az imádságjárás húsz percében. Több „imaoltárt” állítottunk, ahol rövid meditatív énekek háttérdallamában meglátogathattuk Istent személyesen. Egyik helyen le lehetett írni kéréseinket, köszönetünket Istennek, másik helyen mécsest gyújthattunk valakiért vagy magunkért. A rajzosok festményei és meditatív idézetek között sétálhattunk, és személyes áldást kérhettünk a lelkészektől.




Délután a tanárok találkoztak Gáncs Péter püspökkel, Szabóné Mátrai Mariann lelkésznővel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézet vezetőjével és Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelővel, akikkel a csendes nap és az első másfél hónap tapasztalatait, kérdéseit, nehézségeit beszélték át a nyitottság és türelem légkörében.

Új fogalmakkal ismerkednek a diákok és tanárok. Talán sikerült ajtót nyitni. Sokan megindultak a Tamás-mise végén áldást kérni. Sokan még az ajtó előtt állnak. De azt a tapasztalatot talán mindenki hazavihette, hogy szabadon lehet belépni, várni vagy kívül maradni. Egy csendes nap igazi csendje a magányos töprengéseinkben kezdődik, és az ismerkedés hosszú időszaka utáni döntés szabadságában teljesedik ki.

 

Farkas Sándor, iskolalelkész